2011. január 19., szerda

Vannak ilyen reggelek is

Szeretem, ha ilyen vidáman és jól indul a nap. Ilyenkor még ha kint borongós is az idő, mi idebent nagyon jól érezzük magunkat, és sokat kacagunk egymással.










2011. január 6., csütörtök

Hajnalban

Amikor csendes a ház, az utca és a város. Csak a kislámpa ég a hálóban. Csak mi vagyunk ébren, mindketten félálomban. Dini elégedetten táplálkozik, én elégedetten szemlélem, míg egyik kezemmel a mellettem alvó Pirinkót cirógatom. Aztán vége a szopinak, és mi Dinivel egymás szemébe mélyedünk. Ilyenkor nem kér senki vizet, golyót, játékot, nem kell tv-t ki-bekapcsolni, nem toporzékol senki a lábunknál.
Ilyenkor csak mi vagyunk. Némán beszélgetünk, fürkésszük egymást, ismerkedünk. Ilyenkor van időm csak Őrá figyelni. Remélem megtérülnek ezek az álmos percek.

2011. január 5., szerda

Ünnepek - hétköznapok

Elteltek az ünnepek, és zajlanak a szürke, unalmas hétköznapok... No de nem a mi életünkben. Mármint szürkének elég szürkék, köszönhetően a napok óta tartó ködös-felhős időnek, de unalmasnak azért egyáltalán nem mondanám. Piroska nagyjából kialakult napirendjéhez igyekszünk igazodni, ami a részemről néha nagyon nehéz, már ami a reggeli ébredést illeti. Sajnos a kisasszony ráadásul elhagyta a délelőtti alvást, így csak ebéd után jut szusszanásnyi időm, de hála Dénes úrfinak ilyenkor sem mindig tudok pihenni. Így aztán estére sokszor nagyon fáradt vagyok, főleg, ha az előző éjszaka valaki valamiért nem alszik rendesen. Most jól vagyok, várom a holnapi napsütést, és reménykedem, hogy napi 20 percnél többet lehetünk a levegőn, mert nagyon ránk férne. Pirinkó is jobban lefáradna, és talán az engem eléggé aggasztó sápadtsága is elmúlna. Mindenesetre addig is tömöm vitamin- és vastartalmú kajákkal, szerencsére vevő rá.
Dinit nem kell tömni, általában 7* eszik egy nap, nagyjából ugyanennyit termel a pelusba is, így a mosógépünk 24 órás szolgálatban van. Egy evés minimum 25 perc, büfizés legalább 10, de utána még 2-3-szor fel kell venni, mire teljesen megnyugszik a "kis" pocakja. Így aztán másból sem áll a napom, mint etetés, pelenkázás, mosás, teregetés, és folyamatos Pirinkó-szórakoztatás, aki nagyon tud ám harcolni a neki járó figyelemért. A konyha nem igazán az én terepem mostanában, egy-egy leves, főzelék még belefér, de 3 fogásos menüt még karácsonykor sem voltam képes összehozni. No de lesz ez még jobb is, és kétségtelen, hogy lehetne sokkal rosszabb is, ha Dini nem volna a megtestesült nyugalom. Nagyon ritkán panaszkodik, de olyankor jó oka van rá. Ha pedig segítünk megoldani a problémáját máris vidáman nézelődik, vagy békésen álomba szenderül.