Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2012

Tökéletes karácsony

Mondja egy kolléganőm a konyhában a minap: "Biztosan nem könnyű most neked, mert gondolom mindent szeretnél egyszerre." Nézek rá bárgyún: Mi mindent? "Hát tökéletes, felejthetetlen karácsonyt a gyerekeknek, sok ajándékkal, sütivel, finom kajákkal." Ühüm - mondtam, tényleg nehéz most nekem. Elgondolkodtam.... Mi az a tökéletes karácsony, milyet is szeretnék? Jó lenne, ha idén időben megsülne az a fránya kacsa, és nem görcsölnék azon, hogy ha későn esszük meg, nem fogunk tudni aludni.  - Nem görcsölök, úgysem fekszünk korán, a gyerekek pörögni fognak az ajándékok és a karácsonyfa miatt, mi meg közben borozunk majd Szilivel. Jó lenne, ha esne egy kis hó. - Na ezen, pláne nem görcsölök, nem tőlem függ. Jó lenne, ha Dinike nem kiabálna a templomban a pásztorjáték alatt. - Nem baj, ha kiabál, kevésbé égő, mint tegnap az ovis karácsonyi bulin, ahol első sorban ültünk, és a gyerekeim végig kommentálták az előadást. Jó lenne, ha idén is jól sikerülne a kuglóf. - Edd

Bölcsi, ovi, munka

Helyzetjelentés: mindenki beszokott, oda ahová kell neki :-) a legzökkenőmentesebben Dininek ment, pedig tőle féltünk a legjobban, de hála a tündéri gondozónéninek, Dini nagyon szeret bölcsibe járni. A legzűrösebb, pedig én vagyok, de erről majd később. Pirkó még csak három napon van túl, mert Murphy közreműködött, így hétfőre beteg lett, de szerdán már Apa elég erőszakos volt doktornénivel, így Pirkó elkezdhette végre az ovit. Simán ment minden, első nap már ott is aludt. Jó volt, hogy ősz elejétől már előkészültünk, és délelőttönként játszótér helyett sokszor mentünk oviba. Második nap délután volt egy "kis" (nagyon nagy, csuklásig fokozódó) hiszti, de legalább ezt az oldalát is megismerték az óvónénik :-)  Péntek délután Tök-buli volt, amire én mentem vele, mivel ez egy családos rendezvény, de Apa még mindig elég carul volt, ezért ők Dinivel pasis estét tartottak. Mi meg buliztunk egyet, bár Pirkó sem élvezte minden pillanatát a dolognak, nem akart pl. vetélkedni, de sz

Az életünk

Már nincs egy hét sem, és az életünk gyökeresen megváltozik. Főleg hármunké, de azért Szilié is, ha én ténylegesen elkezdek dolgozni. Azért úgy néz ki, hogy én még kapok egy- másfél hónap szabit, ami alatt csak betanulni kell bejárnom. Ez azért nem jelent majd napi nyolc órát, és nem minden nap. Dinike hétfőtől bölcsis lesz. Nagy félelem van bennem, amit próbálok palástolni. Pedig szimpatikus a bölcsi, a vezető, a gondozónénik is, akik nem is nénik. Dinike a legfiatalabb csoportba kerül, fiatal gondozókhoz, csak egy-két idősebb gyerek lesz nála. Ott lesz a játszótéri pajtása, Dávid is. Minden nap elmondjuk együtt, hogy megy a bölcsibe, ő meg nevetve mondja az ő kis szótagnyelvén: "Di- mo- bö- Dá-"= Dini motorozik a bölcsiben Dáviddal. :-) Mert motor nélkül nem élet az élet mostanában Dinókának. Pirkóval néha bemegyünk már az oviba. Ő nagyon jól elvan, csak ha ott vagyok nem fogad szót az óvónéninek. De ez úgyis csak annak szól, hogy ott vagyok én is, mert ha mással van, akko

Nyaralás I.

Kép
A Salföldi Majorban, Piroska facsacsizik, Dini fakucun "lovagol". Voltunk nyaralni. De nem most a kánikulában, hanem még a múlt héten, amikor volt ilyen is, olyan is az idő. A lényeg, hogy jól éreztük magunkat, együtt voltunk, tartalmasan töltöttük az időt, vagy csak pihentünk. Beszéljenek inkább a képek: Ebben a "pirosvirágos házikóban" laktunk Köveskálon Kirándultunk esőben a Hegyestűre. De azért jókedvünk volt. Szép időben egész jó a kilátás :-) Apa szülinapját ebben a szuper zánkai étteremben ünnepltük. Itt mindenki jól érezheti magát, és még a kaja is finom. Salföldön. Pár napos kiscsikót simogathattak, de kiscsacsit is etettek. . Révfülöpön kölcsönöztünk néhány szuper járgányt. Badacsonytomajig tekertünk, ahol ebédeltünk és játszottunk, majd visszazötyögtünk Révfülöpre. A visszaúton jót aludtak a gyerekek az utánfutóban. Csütört

Juhé!!!!

Felvették az oviba! Oda, ahová szeretnénk, és a barátaival együtt mehet november 1-től! Annyira örülök!!!

Anya, taníts meg írni!

Kép
OK! 5 évesen én is olvastam, mert nem bírtam, hogy Anya falja a könyveket, nekem meg csak falatok jutnak, amikor ő mesél. És Anya megtanított olvasni, és akkor már én is falhattam :-) jól el is híztam tőlük, ezért mentem bölcsészkarra. Szóval azt mondja az én lányom, hogy tanítsam meg írni :-) Ölembe ül, kiveszi a kezemből a tollat, lapoz egyet a jegyzetfüzetemben, és elkezdjük. Gondoltam kezdjük a nevével, meg a Diniével. A P és D viszonylag könnyű betűk. Így sikerült :-))

A másik nap

Mindenki azt mondta náluk egyik napról a másikra történt. És én már régóta vártam a másik napot. Így is lett. Egyszer csak Piroska felébredt és nem kért pelust. Persze voltak fokozatok, először visszatartotta a pisit, de megbeszéltük, hogy ez nem jó így. Aztán szaladt és pelust kért, de hétfő óta wc-be pisil. Persze balesetek vannak, és még messze vagyunk az igazi szobatisztaságtól, de már így is ügyes, és kevesebbet kell pelust mosnom. (mondjuk kell helyette bugyit, zoknit, nadrágot, de nem baj) Ma egész délelőtt bugyiban volt, játszótereztünk, futóbicóztunk, és szárazon jöttünk haza. A legviccesebb az egészben, hogy Dinó is bugyit kér, szerencsére be tudom csapni azzal, hogy ráhúzom a pelusára, de remélem ő hamarabb szobatisztul majd emiatt.

Gasztro

Tegnap semmi ötletem nem volt, mit főzzek ma. Kedvenc CsirkésLaciBácsinkkal megbeszéltük, hogy valami szaftos, könnyen melegíthető husit kellene összedobnom. Így is lett. Kezdtem egy hatalmas fej fehér hagymával, de csak a felét kockáztam apróra (a fehér hagyma édesebb, nem csíp annyira). Megfuttattam ahogy kell, aztán rádobtam a felkockázott csirkehusit. Pirít-pirít, sóz, borsot óvatosan, mert a gyerekek nem bírják, és nekünk sem kéne. Egy répát lereszelve belepirítunk, aztán jöhet rá sok-sok paradicsomszósz, bazsalikom, összerottyant és kész. A répát Piroska kérésére tettem bele + sűrít és így cukor sem kell, no meg egészséges is. Hozzá sült krumpli, ahogy én készítem: nagy hasábokra vágom a krumplit, megfőzöm, majd ha kihűlt egy kanál olajban megpirítom. Így kívül ropogós, belül puha, és nem szív fel annyi olajat, mint a "normális" hasábburgonya. Ma csináltam először ilyen paradicsomos csirkét, de bevesszük a szokásos hétköznapi kaják sorába, mert nagyon finom lett :-) 

Képek mostanában

Kép
Dinike már majdnem meggyógyult. Most a Mackón a sor! Közös tévézés a Mamáéknál. Tesók. Nyuszilány. Nagyon vigyorgós nyuszilány. Hatalmas mosoly a fényképezőgépnek. Aztán megnézzük, és még nagyobbat nevetünk!

Gyógyulok

Szil tegnap délben hazajött, pihenhettem, és főzhettem mára ebédet. Ma is itthon maradt, így Piroskával kettesben mentünk az ovi nyílt napjára. Ez már a második alkalom volt, az elsőn is elég felszabadult volt Pirinkó, és most is jól érezte magát. Alig akart hazajönni, bár ez inkább a hatalmas homokozónak volt köszönhető, amit ráadásul most töltöttek fel friss homokkal, amiből szuper tornyokat lehetett építeni. Csak lapátolt-lapátolt bele egy nagy vödörbe, és öntötte szorgosan a halmokat, amiből aztán a nagyfiúk tornyokat varázsoltak. Igazi kis hercegkisasszony volt, akit körülrajongtak a nagyok. Én jóval távolabbról figyeltem, beszélgettem a leendő óvónénijével és más anyukákkal, Piroska pedig teljesen jól elvolt, néha azért körbenézett, ilyenkor integettünk egymásnak. Aztán szaladgált, csúszdázott, hintázott, néha konfliktusba került, ilyenkor közbe kellett lépni. Előtte még a teremben volt "kézműves" foglalkozás, vagyis ujjal festés. Ettől először nagyon megijedt a mi kis

Igazolás

Nagyon hosszúak a napok, a hetek. Fárasztóak a nappalok és az éjszakák. Nem vagyok topon, nincs kedvem ilyenkor semmihez, csak bebújni egy könyvvel és egy teával a takaró alá. Fogzás, betegség, fogzás, betegség. Most éppen én is halódom, de csak kicsit, mert persze főzni, mosni, vasalni kell. Ebéd előtt még egy gyors porszívózás is belefért, de ezt nem azért írom, hogy hősi kitüntetést és emlékművet kapjak. Tudom, hogy más anyák is ha betegek, megteszik ugyanezt. Gyógyszereim a gyerekeim mosolyai, ölelései. Piroska egyik este még cuppanós gyógypuszit is adott, hogy tudjak mesélni. Mondtam neki, hogy most már aludjon, nagyon fáj a torkom, nem tudok többet mesélni. Felül, kiveszi a cumiját, ad egy cuppanóst, és így szól: Látod! Már nem is fáj! :-) hát persze, hogy nem.

Pirinkóságok, Diniségek

Nagyon meleg van mostanában, de amikor elindulunk a játszótérre azért még adok egy vékony sapit rájuk. Amikor leveszem a sapit Piroska mindig megjegyzi: Anya most hajban vagyok . Este mindig Apa foglalkozik Piroskával, amíg Dinit fürdetem, altatom. Egyik nap megszólal az én kis drágám: Anya most foglalkozzál velem Te is, de csak Apa tud velem jól foglalkozni . Dinike minden szónak mondja az első szótagját, vagy amelyik sikerül. Este mindig pápát int, és megy aludni a szobájába. Ezt így foglalta mondatba: Pápá, me a bá. ( Megyek aludni a bárányhoz , mert egy zenélős barival alszik.) Egyik este kértem, hogy adjon puszit is Apának, de heves "ne, ne" kiáltásokkal és gesztikulációval bement a szobájába :-) Egyébként máskor szívesen ad puszit bárkinek, de ez nem tartozik az esti búcsúszertartásához :-)

Húsvéti különkiadás

Figyelem! Van még idő húsvétig, addig is tekintsétek az extra katalógust ! Felhívnám a figyelmet a 8. oldalon található ABC társasjátékra , mely a Nürnbergi Világkiállításon, 2011-ben a Toys Awardsra jelölt játék volt! De zseniálisan jó játék a 6. oldalon található Boszorkánykút is! Ennyi pénzért máshol csak ócska bóvlit kapsz, ezzel a játékkal viszont izgalmas szórakozást csempészhetsz a fáradt hétköznapokba! És hogy a legkisebbek se maradjanak ki az örömteli játékból: Puha figurákból, csörgős labdával és bábukkal készült Bowling a 18. oldalon. A tavaszi készülődéshez, lakásdíszítéshez pedig a 16. oldalon találhattok gyönyörű, kézzel festett katicákat , méhecskéket .

Első tavaszi túránk

Két hete még bokáig érő hóban kapaszkodtunk a sziklás hegyoldalon, tegnap viszont gyönyörű tavaszi túránk volt a Visegrádi-hegységben. Autóval mentünk a Fellegvár parkolójáig, onnan a kék jelzést követve elértük a Bobpályát, ahol Piroska tátott szájjal nézte a bobosokat. Megígértük neki, hogy egy év múlva már ő is bobozhat, így vidáman indult a további útnak. Meglepően sokat bír gyalogolni ez az alig egyméteres emberpalánta, a sík terepen szinte végig a saját lábán jött, és néha az emelkedőket is vette, a lejtőknek meg külön örült. Rajtunk kívül nem sokan túráztak, de azért találkoztunk még pár természetkedvelővel. Kb. 8 km-t tettünk meg, de sokat pihentünk közben, így szinte egész nap kint voltunk a szabadban. Dinike jót aludt a hátamon, Piroska is nagyon fáradt volt, ebéd után folyton le akart feküdni a fűbe, de aztán Apa hátán mégsem tudott elaludni, hazafelé az autóban az első kanyarban már szunyált. Képek.

Dinikéről

Kép
Igen, még mindig szoptatom, igen, még mindig felébred éjszakánként, de már nem vagyok ki emiatt. És addig fog szopizni, míg ki nem növi a tejérzékenységet, de kétéves koráig biztosan. És igen, még mindig "cipelem" a hátamon, de egyáltalán nem tűnik fárasztónak, pedig már majdnem 12 kiló! A télen mindkét gyerekem iszonyat sokat zabált, szinte egyfolytában esznek, én meg egyfolytában főzök-mosok-mosogatok-takarítok. Szóval nagyon jól van kitalálva ez a csatos hordozó, amit Babbinkának hívnak. Nagyon kényelmes, jól eloszlatja a súlyt, a gerincre kevésbé terhel, inkább vállra, és ez nekem nagyon fontos, lumbágóm lévén. És Dinike nagyon jól elvan a hátamon, mindaddig míg viszonylag egyenletes tempóban sétálunk, netán motoros Piroska után rohanunk. De ha megállunk bogarászni, kavicsozni stb. akkor azt már kevésbé jól tűri, és hát ő is kétlábú már, szóval szeretne néha rohangászni, vagy csak sétálgatni. Persze leteszem néha őt is, de csak ha már biztos távolságban vagyunk az otthonu

Pirinkóságok - Míg el nem felejtem...

Piroska beszél-beszél, és néha olyan jókat mond, néha meg gondolkodnunk kell picit, de aztán persze leesik az a bizonyos tantusz. Mostanában volt pár beszólása, míg el nem felejtem, gyorsan beírom ide őket. Apával nézték az Afrikai Nemzetek Kupáját: Piroska: - Apa fociznak a bácsik. Apa: - Igen, fociznak. Piroska: - A finomos bácsik, ugye apa? Apa kérdi tőlem, hogy miért mondja a gyerek, hogy finomosak a bácsik. ??? Másnap néztünk valami filmet, amiben újra feltűnt egy fekete bőrű fickó, és nekem akkor esett le, mert Piroska ismét megállapította, hogy egy finomos bácsi van a tvben. :-))) Mamival itthon maradtak, amíg én elvittem Dinikét néhány vizsgálatra. Mami nem látja már a betűket szemüveg nélkül, így amikor Piroska kérte tőle, hogy olvasson neki, felvette a "szemügevét". Később P. nagyon magyarázott valamit, de Mami csak nem értette. Erre Piroska nagy mérgesen rászólt: "Akkor vedd fel a szemügevedet!"

Neked mindegy?

Kép
A te gyereked mivel játszik? Biztosan kapott szülinapjára, névnapjára, karácsonyra, húsvétra, egyéb alkalmakra mindenféle csillivilli, és sokszor használhatatlan játékokat. Én kb. negyedévente szelektálok, és a kacatok mennek a kukába, a használhatóak a mikulásgyárba, máltaiakhoz, egyet-kettőt elteszek, hátha lesz még kinek. Most azonban találtam valamit, ami igazán jó, szép és hasznos, időtálló, fejlesztő, egész életre szóló. A CREATÍV TOYS FAKTORY készség- és képességfejlesztő játékai a gyermekeknél észrevétlenül, játék közben fejlesztik : - a problémamegoldó gondolkodást, - a koncentrációt, - a megfigyelőképességet - az írás elsajátításához szükséges alapvető képességeket, - a finommozgásokat, - a számfogalmat, - a kézügyességet, - a fantáziát és a memóriát. Sőt vannak mozgásfejlesztő illetve terápiás eszközeink is! A játékok többnyire fából, vagy nagyon jó minőségű műanyagból készültek, így tartósak és esztétikusak. Melyik korosztálynak ajánlottak a CTF játékok? A babá

Januárban

Kép
Történtek még ezek a dolgok: Piroska névnapja (18-án), az ajándék CTF-es békahinta, amivel először nem tudott mit kezdeni, de szépen rendben, egymás mellé tette a kis hengereket. Aztán megmutattam neki, és két nap múlva kétszer is felpakolta az összeset teljesen egyedül! Kapott még egy cuki, nyávogó kiscicát, akit Hópihének neveztünk el. Így háromra bővült az alvóállatkák száma: Buksi kutya, Jegesmackó, Hópihe. (ja és én :-) Aztán levágtam Dini haját. Még így is bőven maradt, ami melegítse a fejét, de azért határozottan fiúsabb lett: Az én rendmániás lányom pedig így csinál rendetlenséget:

Relatív

Igen, tudom régi megállapítás, de tényleg így van. Hogy mindent lehet több szempontból nézni, sőt kell is. Éjszakai "portyázásaimon" sok idő jut gondolkodásra. Ha úgy vesszük az is relatív, hogy mi a jó nekünk: Dini csak egyszer ébred, de akkor másfél óra szopi-ringatás-éneklés-simi-alvás, vagy kétszer-háromszor, de akkor tíz perc szopi után alszik, mint a tök, a következő három órában... Aztán olyan is volt már hetekig, hogy aludt estétől-reggelig egyfolytában, én meg nézegettem, nem beteg-e. A vasárnapi mise óta mégis megpróbálom úgy csinálni, ahogy kedvenc lelkipásztorunk mondta. Azt az időt, ami adatik bármire is, megpróbálom okosan, "megszentelve" kihasználni. Így aztán mostanában nem rohanok séta közben, hiszen sétálunk, az ebéddel sem kapkodok, mert utána mindig csak egy követ éreztem a gyomromban, és egy óra múlva ismét éhes voltam. A heti netezést minimalizálom, és a tv-t is próbálom a lehető legkevesebbszer bekapcsolni, mert akkor mindig úgy marad. Helyet

Dinike ebédel

Háromnapos

Dini napra pontosan ugyanannyi idősen produkálta a háromnapos lázat, mint Piroska. Pontosan 13 hónapos volt, amikor kezdődött, és 13 hónapos és 3 napos, amikor kipöttyösödött. Az elején persze megijedtünk, főleg, hogy neki magasabbra szökött és szinte csillapíthatatlan volt a láza. Volt már minden benne: kúp, gyógyszer, aztán jött a hűtőfürdő és a priznic is. Éjszakánként aludt, mint a bunda, de én persze óránként járkáltam át, megnézni, jól van-e. Kifáradtam ebben a betegségben. Most már jól van, csak annyi "rosszaságot" tanul el a nővérétől, hogy most meg ebben fáradok ki. És mivel kaptam egy nagyon jó könyvet karácsonyra, ilyenkor inkább azt olvasom. Bocs ha ritkán jövök beszámolni. Nagyon sok olvasnivalóm van végre!

BÚÉK

Kép
Ez egy karácsonyi kép, ezzel kívánunk mindenkinek boldog új esztendőt!