Gyógyulok

Szil tegnap délben hazajött, pihenhettem, és főzhettem mára ebédet. Ma is itthon maradt, így Piroskával kettesben mentünk az ovi nyílt napjára. Ez már a második alkalom volt, az elsőn is elég felszabadult volt Pirinkó, és most is jól érezte magát. Alig akart hazajönni, bár ez inkább a hatalmas homokozónak volt köszönhető, amit ráadásul most töltöttek fel friss homokkal, amiből szuper tornyokat lehetett építeni. Csak lapátolt-lapátolt bele egy nagy vödörbe, és öntötte szorgosan a halmokat, amiből aztán a nagyfiúk tornyokat varázsoltak. Igazi kis hercegkisasszony volt, akit körülrajongtak a nagyok. Én jóval távolabbról figyeltem, beszélgettem a leendő óvónénijével és más anyukákkal, Piroska pedig teljesen jól elvolt, néha azért körbenézett, ilyenkor integettünk egymásnak. Aztán szaladgált, csúszdázott, hintázott, néha konfliktusba került, ilyenkor közbe kellett lépni. Előtte még a teremben volt "kézműves" foglalkozás, vagyis ujjal festés. Ettől először nagyon megijedt a mi kis tisztaság- és rendmániás lányunk, de amikor rájött, hogy ez ugyanolyan jó móka, mint a tegnapi ketchuppal rajzolás az asztalon, belelendült. Virágot ugyan nem sikerült neki, de három színt is használt a festményéhez, és még egy tenyérnyomatot is csinált a papírra. És persze egyedül, egyedül!
Mostanában ez a jelszó: leveszi a hálózsákját, sőt néha az egész pizsamaszerkót pelenkástul, mindenestül. Felveszi a nadrágot, csak meg kell mutatni melyik az eleje. Ha a pulcsiba, pólóba bedugjuk a fejét, a kezeit már egyedül tudja bedugni. Most az oviban a cipőt is majdnem sikerült felvennie. Persze sokszor nagyon fárasztó, ha sietnünk kellene, de tudom hogy most nagyon sok türelem kell hozzá. Ugyanígy a wc-zéshez is. Tudjuk, hogy a totál pisis pelus után nem fog wc-be pisilni, de ha éppen akkor akar ráülni, én mindig hagyom.  
Szóval az ovi, vagyis az óvónénik nagyon szimpatikusak, csak az a baj, hogy megváltozott a törvény, így Piroska legkorábban november elsején lehet ovis. Valószínűleg Dini addigra már bölcsis lesz, ott ugye nem követelmény a két éves kor betöltése, és mivel szeptemberi évkezdés van, nem biztos, hogy sokáig húzhatjuk majd a beszoktatást. Egy héten négy gyereket szoktatnak, kb. 20 gyerek van egy csoportba, tehát ez 5 hét. Ha valami miatt el is húzódik, akkor is október közepe felé már kezdünk. Nagyon nem vagyok még lelkileg felkészülve rá. Főleg, hogy Dini olyan picibaba még. Piroska ennyi idősen már bőven nagytesó volt, és egyébként is jóval fejlettebb. Jajj-jajj, rövid lesz ez a nyár.