Relatív

Igen, tudom régi megállapítás, de tényleg így van. Hogy mindent lehet több szempontból nézni, sőt kell is.
Éjszakai "portyázásaimon" sok idő jut gondolkodásra. Ha úgy vesszük az is relatív, hogy mi a jó nekünk: Dini csak egyszer ébred, de akkor másfél óra szopi-ringatás-éneklés-simi-alvás, vagy kétszer-háromszor, de akkor tíz perc szopi után alszik, mint a tök, a következő három órában... Aztán olyan is volt már hetekig, hogy aludt estétől-reggelig egyfolytában, én meg nézegettem, nem beteg-e.
A vasárnapi mise óta mégis megpróbálom úgy csinálni, ahogy kedvenc lelkipásztorunk mondta. Azt az időt, ami adatik bármire is, megpróbálom okosan, "megszentelve" kihasználni. Így aztán mostanában nem rohanok séta közben, hiszen sétálunk, az ebéddel sem kapkodok, mert utána mindig csak egy követ éreztem a gyomromban, és egy óra múlva ismét éhes voltam. A heti netezést minimalizálom, és a tv-t is próbálom a lehető legkevesebbszer bekapcsolni, mert akkor mindig úgy marad. Helyette sokkal többet ülök közéjük a földre, és így kevesebb a hiszti és a harc. Persze amit muszáj, azt meg kell csinálnom, és azért pihennem is kéne néha. De ahogy anyukám szokta mondani, majd pihenünk a föld alatt :-) Remélem az még jó soká lesz! És végül is ez is pihenés. Ugye hogy minden relatív?