2012. november 11., vasárnap

Bölcsi, ovi, munka

Helyzetjelentés: mindenki beszokott, oda ahová kell neki :-) a legzökkenőmentesebben Dininek ment, pedig tőle féltünk a legjobban, de hála a tündéri gondozónéninek, Dini nagyon szeret bölcsibe járni.
A legzűrösebb, pedig én vagyok, de erről majd később.
Pirkó még csak három napon van túl, mert Murphy közreműködött, így hétfőre beteg lett, de szerdán már Apa elég erőszakos volt doktornénivel, így Pirkó elkezdhette végre az ovit. Simán ment minden, első nap már ott is aludt. Jó volt, hogy ősz elejétől már előkészültünk, és délelőttönként játszótér helyett sokszor mentünk oviba. Második nap délután volt egy "kis" (nagyon nagy, csuklásig fokozódó) hiszti, de legalább ezt az oldalát is megismerték az óvónénik :-) 
Péntek délután Tök-buli volt, amire én mentem vele, mivel ez egy családos rendezvény, de Apa még mindig elég carul volt, ezért ők Dinivel pasis estét tartottak. Mi meg buliztunk egyet, bár Pirkó sem élvezte minden pillanatát a dolognak, nem akart pl. vetélkedni, de szerintem még kicsi is ehhez, és szerencsére nem erőltettek semmit, így végül jól alakult az este. A babgulyás pedig nagyon finom volt, igaz az első falattal rögtön le is ette az új blúzát, de hála a szuper nátrium-perkarbonátnak, nyomtalanul eltüntettem a foltot :-)
A vége volt a legjobb a bulinak: kicsi mécsesekkel körbejártuk az ovi udvarát, a tök sötétben :-) és egy tökös mondókát mondogattunk, amit a végére sikerült nekem is megtanulnom:
"Sütőben a tökmag,
befűtöttünk tegnap.
Ropog, pattog, zeng a nád,
szél röpíti víg dalát.
Ég öt éjjel, öt nap,
odasül a tökmag." :-)
Aztán a mécsesekkel hazasétáltunk.

Rólam: a munka jó, bár vannak zűrös pillanatai. A főnökök támogatóak, a kollégák kedvesek, kezdenek befogadni. Egyetlen hátránya az egésznek, hogy 8 órában vagyok, ami ugye egy multinál sosem annyi, és ehhez jön még az oda-vissza utazás. Szóval reggel 1/4 8-kor leadom Pirkót az oviban, 1/2-kor Dinit a bölcsiben, így pont beérek 1/2 9-re, és 5-ig húzom az igát, így hazaérek 6-ra. Eddig Szili hozta őket haza, de jövő héttől lesz bébiszitterünk, Zsuzsa néni, akit régről ismerünk már, remélem beválik. Máshogy most nem megy, meglátjuk hogy alakul majd, engem egyelőre lelkileg nagyon megvisel ez a dolog, ezért is írtam, hogy én vagyok a legzűrösebb.

Ennyi dióhéjban.

Aztán még néhány fontos számadat, mivel tegnap voltunk státuszolni:
Pirkó 103 centi, 15 kiló, mindent tud, amit életkorában kell neki, látása, hallása szuper, A kakival ugye vannak "gondok", de az nem ügy, óvónéni képben van, nem csinál belőle ő sem ügyet, Pirkó pelusba kakil és kész.
Dini 92 centi, 13,3 kiló, a páros lábbal ugráláson kívül mindent tud, amit kell neki. Most már szépen kezd beszélni, rövid mondatokat is, általában megértjük most már, amit akar.
Hallása rendben, és holnap megyünk szemészetre, pupillatágításos vizsgálatra, de valószínűleg maradt a rövidlátása, amit előbb-utóbb szemüveggel kell majd korrigálni. Nála is alakulgat a szobatisztaság, utólag most már mindenért szól, és egyszer már pisilt wc-be is!




2 megjegyzés:

  1. Képet, képet! És Hajrá, Flóra sokkal kisebb mint Pirinkó:) kb. akkora mint Dini, de kilóra több. 16 kg. Ő a hó végén lesz ovis és a bölcsiből át is szoktatják, már nagyon várjuk! Puszi nektek!

    VálaszTörlés
  2. Jajj, képekre sosincs erőm. Nem tudom Te hogy csinálod? Nekem még nagyon bele kell ebbe rázódnom...Nektek is puszi!

    VálaszTörlés