Maricka családja

Mi szívtelen, gaz szülők, kiraktuk legkisebb magzatunkat a hálóból. Azóta: - este egyedül elalszik (az esetek nagy többségében), - éjjel csak egyszer kel, de többnyire 8 órát szundít egyhuzamban, - délután is alszik legalább egy órát párhuzamosan Pirinkóval. Így pihentebbek vagyunk, és neki is sokkal jobb. Mégis mindenki döbbenten néz ránk: éppen a kicsit?! No ezt csak az érti meg, akinek van tapasztalata az együttalvós gyerekekkel. Ők nem néznek hülyének, és nem néznek rosszallóan. Nyugtatnak, hogy hátha majd ő is... egyelőre nem érdekli a dolog. Első reggel felébredt, kérdezem tőle: - Hol a Dini? - Nincs. ... és ennyiben maradtunk :-) Most már tudja, hogy Dini a kisszobában alszik, de ő csöppet sem kívánkozik oda. Talán majd a készülő faldekoráció segít... hm?

Már Piroska is okozott meglepetéseket a fogzással kapcsolatban. Neki pl. felül előbb jöttek a kettesei, aztán az egyesek, kis Vámpiroska volt akkoriban. Pont a Dini születése körül jöttek a hármasai, aztán a négyesek, most már az ötösök törekednek kifelé, így ha nem adunk neki cumit, állandóan az ujja lóg a szájában. No de ez a Dini kölyök :-) Napok óta meg van veszve, én már csak zombiként élek, mert éjjel is óránként ébreszt, slukkol kettőt, majd alszik tovább. Először az időjárásra gondoltam, aztán a hétvégi utazásra, de végül hétfő délután elkezdtem masszírozni az ínyét, ami meglepően jólesett neki. Addig-addig matattam a szájában, mígnem valami hegyesbe ütközött az ujjam: jobb alsó hármas. Ezen felbuzdulva a másik oldalon is kutatni kezdtem: hát persze, hogy ott is van valami... Nem elég, hogy szabálytalan sorrendben, de sajna úgy nézem nem is az íny felső részén, hanem oldalt bújtak ki, afféle farkasfogként. Nem meglepő, sajnos van családi előzményünk: a tesóimnak is volt, de sze...