Kiköltöztettük

Mi szívtelen, gaz szülők, kiraktuk legkisebb magzatunkat a hálóból.
Azóta:
- este egyedül elalszik (az esetek nagy többségében),
- éjjel csak egyszer kel, de többnyire 8 órát szundít egyhuzamban,
- délután is alszik legalább egy órát párhuzamosan Pirinkóval.
Így pihentebbek vagyunk, és neki is sokkal jobb. Mégis mindenki döbbenten néz ránk: éppen a kicsit?!
No ezt csak az érti meg, akinek van tapasztalata az együttalvós gyerekekkel. Ők nem néznek hülyének, és nem néznek rosszallóan. Nyugtatnak, hogy hátha majd ő is... egyelőre nem érdekli a dolog. Első reggel felébredt, kérdezem tőle:
- Hol a Dini?
- Nincs.
... és ennyiben maradtunk :-)
Most már tudja, hogy Dini a kisszobában alszik, de ő csöppet sem kívánkozik oda.
Talán majd a készülő faldekoráció segít... hm?

Megjegyzések

  1. A kicsik nálunk is mindig külön alszanak:) Az eggyel nagyobbak azok akik nehezen válnak le és még maradnak egy kicsi közöttünk 4-5 éves korukig:) Leila mostanában már nem alszik velünk és olyan jó ( ez is), több a hely az ágyban és néha akár találkozhatunk is, szerencsére Flóra még egyenlőre nem kívánkozik hozzánk, majd csak akkor ha át akarjuk zsuppolni a kiságyból saját nagy ágyába.

    VálaszTörlés
  2. Én azért úgy érzem Dini maradni fog :-) Pirinkó szinte a kezdetektől velünk/velem alszik. Volt néhány hónap, amikor a saját ágyában és egy hét, amikor a kisszobában, de Dini születése óta újra velem. Reménykedem, hogy nem lesz itt ovis koráig...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Eltelt egy év?