Dini keresztelője

Vasárnap volt Dini keresztelője. Nem volt zökkenőmentes, de végül jól alakult. Piroskát megrázta, hogy nem körülötte forgott a világ, szép ruhában nem lehetett össze-vissza szaladgálni, és homokozni a templom melletti játszótéren. Így ő nagyrészt sírt, ordított, toporzékolt, bár mi ebből szerencsére, hála a keresztanyjának nem sokat hallottunk. Ő szegény küzdött vele derekasan. A végén azért visszajöttek a templomba, de arról inkább nem teszek fel képet, mert elég érdekesek lettek: vörös fejű, eltorzult arcú Piroska, és az imádkozó többiek :-) Dinike, aki a keresztségben a Dénes nevet kapta, nagyon jól viselkedett végig. Okos kis szemeivel nézegetett körbe, aranyosan ücsörgött az ölemben, vagy a keresztanyja ölében. Amikor leöntötték a fejét pár másodpercig gondolkodott, hogy sírjon-e, de aztán inkább úgy döntött, hogy ő a nap hőse. És tényleg az volt. Kivételesen az egész napos nyüzsgést is jól bírta, aludt egy nagyot, és délután is kedves volt, hozta a formáját. Persze Piroska is megnyugodott, amikor elfújhatta a gyertyát, és összepiszkolhatta magát a kanóccal :-)) itthon pedig ő is formába lendült és produkálta magát egész nap. Megevett egy kiló kekszet, de mivel gyereknap is volt, most az egyszer hagytuk.
És a képek: