Nos, igen. Közeleg a "terrible two", nálunk duplán is 🙃 Néha vicces, máskor úgy érzem, feladom, kész, vége, nincs több eszközöm. De a nap mindig lemegy, és másnap újra felkel, a felhők mögött pedig mindig süt... és egyéb közhelyek. Nincs mese, ezt a korszakot túl kell élni. Szerencse, hogy ritkán tör rájuk egyszerre. Természetükből adódóan, Misó az, aki borzasztóan bele tudja lovalni magát, hüppögésig, fuldoklásig tudja vinni. És az is vicces, ahogy Peti reagál minderre. Egy darabig tűri, elvonul játszani, aztán jó esetben odajön, és engem bánt, rossz esetben csinál valami irtó nagy rosszaságot. Nehogy már elfelejtsem, hogy ő is itt van 😉 Persze napjaink nagy része nem erről szól, bár az önállósodásra törekvés, és az öntudatra ébredés szinte minden tevékenységben jelen van. "Ededül" jönnek le a lépcsőn, hozzák a tejet a kakaóhoz, amibe "koszt" kell tenni 😁 "Ededül" akarnak vetkőzni, akkor is, ha nyakig kakisak 🙃 "Ededül" akarnak be...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése