Meglepetés a nyaralás alatt

Két hete elmentünk Szekszárdra. Én már előtte is furán éreztem magam, egyfolytában hangulatingadozásaim voltak, no és a hasam sehogy sem akart elfogyni. Már a barátnőim és anyukám is mondogatta, hogy jobb lenne, ha csinálnék egy tesztet, de én csak halogattam, magam sem tudom miért. Aztán egyszer csak megmozdult... Rögtön tudtam, éreztem, hogy milyen mozgás ez, de azért csináltam egy tesztet. Nahát, csak nem pozitív lett? Először kétségbe estem, de azért örültem, és elkezdtem számolni. Ezután kértem időpontot a dokimhoz, de lőtte még nyaraltunk egyet.
Szekszárdtól nem messze, a gemenci erdő szélén pihentünk, ezúttal jó időben. Bár az eső most is esett minden nap, de nem egyfolytában, és kellemes meleg volt. Reggelenként a teraszon ettünk, és néztük a hömpölygő Dunát. Pirinkó kiflit majszolgatott, és legtöbbször el is aludt reggeli után a ragyogó napsütésben. Hajóval kirándultunk a Sajón, láttunk szürke gémet, nagy- és kis kócsagokat, hódrágta fűzeket. Sajnos a rengeteg szúnyog miatt a Gemencben nem tudtunk kirándulni.
Bajára is elmentünk halászlét enni a Sobri halászcsárdába. Sajnos itt nagyon esett az eső, ezért a várost nem tudtuk megnézni. Előtte azonban kirándultunk egyet, és egy igazi kis gyöngyszemet is találtunk: Grábócon van egy szerb ortodox kolostor és templom. Egy nagyon kedves szerzetesnővér tartott rövid idegenvezetést a gyönyörűen restaurált templomban.
Ráérősen, nyugodtan nyaraltunk, és boldogan gondoltunk az új kis életre, aki egyre többször és élénkebben ad hírt magáról.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Eltelt egy év?

2020. Én azért szeretlek, de nem bánom, hogy véged

Nem volt kedvem hozzá