Végre tavasz

Kibújtak a tulipánok, már 3-4 centis hegyes kis karóként állnak ki a földből. A cinkék már nem "kiscipőért" kiabálnak, hanem azt harsogják: nyitnikék! És valóban, kitárom az ablakokat és csak szívom magamba az energiát. A ragyogó napsütésben akár több órát is sétálhatunk Pirinkóval, és már nem kell csizma és nagykabát, séta közben pedig a sapka és a sál is a babakocsi aljába kerül. Az emberek is kedvesebbek, mosolyognak és nekem is barátkozós hangulatom lett, így leszólítottam egy másik babakocsis anyukát. Együtt sétáltunk egy nagyot, jót beszélgettünk, a lányok pedig édesen szundikáltak.
Holnap, ha nem esik az eső, elkezdem rendbe tenni a kertet, elgereblyézem az avart, hátha a krókuszok is előbukkanak.
Ha pedig mégis esik? Akkor sem csüggedek. Érzem, végérvényesen itt a tavasz.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kiköltöztettük

Mi szívtelen, gaz szülők, kiraktuk legkisebb magzatunkat a hálóból. Azóta: - este egyedül elalszik (az esetek nagy többségében), - éjjel csak egyszer kel, de többnyire 8 órát szundít egyhuzamban, - délután is alszik legalább egy órát párhuzamosan Pirinkóval. Így pihentebbek vagyunk, és neki is sokkal jobb. Mégis mindenki döbbenten néz ránk: éppen a kicsit?! No ezt csak az érti meg, akinek van tapasztalata az együttalvós gyerekekkel. Ők nem néznek hülyének, és nem néznek rosszallóan. Nyugtatnak, hogy hátha majd ő is... egyelőre nem érdekli a dolog. Első reggel felébredt, kérdezem tőle: - Hol a Dini? - Nincs. ... és ennyiben maradtunk :-) Most már tudja, hogy Dini a kisszobában alszik, de ő csöppet sem kívánkozik oda. Talán majd a készülő faldekoráció segít... hm?
További információk

Eltelt egy év?

Bizony. Hihetetlennek tűnik. De kicsiken és nagyokon is látszik, hogy az elmúlt egy év nagyon nagy változást hozott az életünkben. Most itt ülök a két kis szuszogó között, akik már a mai mérés szerint nem is olyan kicsik. Peti 74 centiméter magas és 10.7 kiló, Misó szintén 74 centi, de kilókban "veri" a bátyját, 11.3. Látszik is rajta, érezzük is. Pedig szerintem kevesebbet eszik, de Petyusz az örökmozgó, egész nap meg sem áll, "tisztaapja". Nyilván többet éget. Amúgy tényleg nagyon hasonlít Szilárdra. Ugyanazok a huncut, fekete szemek, jó a humora már most, egy igazi bohóc. És egy perpetuum mobile 😁 Misóka, bár hamarabb indult el, szép kitartóan sétál, ha elesik feláll, általában cipel is valamit. Peti mindig rohan, pár nappal később követte öccsét a járásban, de neki kényelmesebb és persze gyorsabb, ha négykézláb mehet. Mindketten imádnak labdázni, ha labda van, minden van 😊 Petyusz már rúgni is próbálja. Dénes szerint nem igazi Keszei, ugyanis ő egyelőre a jo
További információk